János király meghalt. A fia csecsemő. A nemzetnek nincsen vezére. Az ország hasonlitott most azokhoz a cimerekhez, amelyekben egymásra mérgesen ágaskodó griffek nyulnak a köztük lebegő koronáért.

A nemzet gondolkozása meg volt zavarodva. Senki se tudta, hogy a pogány török uralmától féljen-e jobban, vagy pedig a keresztény osztrák uralmától.

Az osztrák császár ráküldte Budára az ő vén totya generálisát: Roggendorfot. A török császár maga indult meg, hogy feltűzze a félholdas zászlót a magyar királyi palotára.

Vala pedig akkor az idő az 1541-ik esztendőben.