És tizenhat év múlva, 1853, a bajor főváros lapjai elmondák, hogy Január 3-d. a regényes starnbergi tóba, München mellett, egy agg ember és leánya ölte magát. Megrakták öltözetöket kövekkel, hogy annál bíztosabban vesszenek, s egybekötözék karjaikat, hogy egyesűlve maradjanak a „szabadító“ halálban is, kiket az öldöklő élet nem bírt elszakasztani.
Gróf Majláth János volt és leánya.