Vídám gyermekem!
Mióta megtudtad hogy atyád könyveket ír, többször mondád, bár csak Neked ajánlana egyet. Bíztos lehetél, hogy ohajtásod teljesűlni fog. Hogy’ ne ajánlanám Neked azt ami szívemből fakad? Hiszen szívem a Tiéd egészen.
Csillogó regeként úszik szemed előtt a világ; bár adná meg Neked boldogságban mind azt, a mit kedvenczeiknek ígérnek a mesék; bár volna oly jó dolgod az életben, hogy boldog sorsod fenmaradna nemzetünk emlékezetében, s századok múlva is ajkról ajkra szállna a monda a boldog Jettiről.
Legbensőbb áldásom kísérjen egész életeden át.
Budán, Augustusban, 1824.