1) „Szeretem őtet úgy mint keveset“ írja Toldynak. V. ö. Kazinczy levelezése Kisfaludy Károlylyal s ennek körével. Pest, 1860. 68 l.

2) Quid rides? Fabula de te narratur.

3) Kazinczy Ferencz levelezése Guzmics Izidórral. Esztergom, 1860, 82 l. „Azok, úgymond, jól vagynak beszélve, s ártatlan gyermekes szellemökkel kedveltetik magokat.“

4) Kazinczy levelezése Kisfaludy Károlylyal s ennek körével. Pest, 1860. Ötvenhárom – majd minden – levél (58–206 l.) tesz szót e fűzetről. Megannyi kísérletek, éveken keresztűl, süker nélkül, hogy az első magyar író munkája, ingyen, kiadót találjon. Egy kiáltó, pirító adalék azon tömeg culturai állapotainak ismeretéhez, melyből óriásokúl nyúlnak fel ez egyes férfiak szellemalakai, – s annyi év múlva is azon hatással, mely az olvasót mérgében nevetteti.

5) „Nagyon sajnálom hogy a Majláth Regéi még sem nyomtattatnak, s semmiért nem inkább, mint mivel tudom, hogy azt Majláth várja.“ Toldyhoz, 105. l.

6) Utóbb, tudtommal, csupán az általa szerkesztett Iris 1846 folyamában (309–34. l.) adott még egy, történeti, novellát: Die graue Frau von Plassenstein.

7) Olhájt magyarúl a mi az idegeneknél Adelhaida. Ez vala neve a szent László király hitvesének is.

8) A monda szerint nagypénteken, János, István, Kisasszony, Lucza, karácsony és Sylvester napjain.

9) A Templom titkos tanításai szerint.

10) Zöld vadász a kincsásók szótárában a gonoszlelket jegyzi.