E lelkes költeménykék „Magyarische Sagen und Mährchen“ czím alatt jelenének meg ezidén. Lelkes, szíve s nagy kiműveltetése által tiszteletes irójok épen oly jól adhatá vala anyanyelvén is, s némelyike Regéinek így jelene meg két Zsebkönyveinkben: de mások nyelvén kezdvén meg poetai pályáját azoknak kedvekért kik nem érték a miénket, megmarada azon melyen járni kezde, s jobbnak látá idejét és gondjait arra fordítani, hogy némely költőinknek dolgozásaikat ismertesse a németekkel, mint hogy a magáéit velünk. Szerénysége s hűsége tiszteletet érdemlenek, s a mit magától jobban veheténk, a Mieinknek én adom itt. Phantasiájának genialis játéka, érzésinek lágysága, forrósága, szentsége, könyvek és szép körök által művelt, nagy gondú beszéde, nem enyészhetének el annyira fordításomban, hogy akik méltók az ilynemű olvasásban lelhetni örömöket, annak lelkéhez s nemközönséges kiműveltetéséhez ne vethessenek, a kit én irígyen tisztelnék, ha ismeretségével s szeretetének oly sok becses bizonyságival nem dicsekedhetném is.

(1825.)

(Kazinczy Ferencz.)