Kazán-tatár-mondatok.

(Bálint gyüjteménye után.)

Hogy mi történik faludban, azután a szomszéd faluban tudakozódjál; hogy mi történik házadnál, azt szomszédodtól kérdezd.

Az éhesnek haragja gonosz.

Evéstől senki sem hal meg.

Ne siess, mert elkésel.

A hol a ló hömpörög, ott szőrt hagy hátra.

Ne ostorozd a lovat, de unszold abrakkal.

Sok pálinkát igyál, de keveset részegeskedj.

Ha eltörik a kocsi, tüzelő fát ád, ha megdöglik az ökör, húst ád.

A ki lassan jár, utóléri a nyulat.

A ki lassan jár, messze jut; gyors lépés nem tart soká.

A kimondott szó, valamint a levágott kenyér, nem térnek vissza előbbi helyükre.

A halál elől még a pénz sem menthet meg.

A kutya ugat és a farkas nyugodtan folytatja útját.

Kinek nincs munkája, ennivalója sincs.

A ki két nyulra vadász egyszerre, egyet sem fog.

A nőknek hosszu a haja, de rövid az esze.

A kinek szánkáján ülsz, annak nótáját énekeld.

Ha a meny tésztát vág, a napának görbének tetszik a dolog.

A meny hasa a napának mindig nagynak látszik.

Nem minden nap jut a vajaskásából.

Ha egy napi utazásra kelsz, egy hétre való élelmiszerrel lásd el magadat.

A szem félénk, a kéz merész.

Isten mellőzésével, ne meneküljünk a császárhoz.

A jó hirnév többet ér a vagyonnál.

Inkább a gazdagnak szolgája, mint a szegénynek fia.

Ha felfelé köpsz, saját orczádra hull vissza.

Véletlenül nem nő gabona.

A betegre szállnak a legyek.

A csuka elpusztúl, de fogai nem.

A bot erőt ád a csikónak.

A bolonddal nem jó sem találni, sem osztozni.

A menyegző után a bot következik.

A türelmes tür, a türelmetlen panaszkodik.

A vak tyúknak a kutyazab is búzának tetszik.

Az egészséges fej, mindig talál sapkát.

Ha édes is a méz, még sem harapunk az ujunkba.

Egy lóra nem raknak két szerszámot.

Az öt ujból, mindig egyenlően fáj, akár melyik-e – be harapsz.

Ma »kedves testvér«, holnap maró »foghagyma« holnapután »kutyakölyök.«

A feldicsért leány násznapján csuffá válik.

A juhtól gyapjut, az embertől adót nyernek.

A jóllakott kutya megharapja urát.