„Huckleberry Finn kalandjai“
Ezt a könyvet írta:
MARK TWAIN, családi nevén Samuel Langhorne Clemens, a legnépszerűbb amerikai író. Született 1835-ben, a Missouri állambeli kis Florida városkában. Kalandos élete pályáját szedőgyerekként kezdte meg; volt azután irnok, matróz a Mississippit járó gőzösökön, tanító, katona, fölolvasó, aranyásó, újságtudósító, kiadó, utazó. Így gyűjtötte az anyagot, élte át az élményeket szívderítő és megindító írásaihoz. Írói nevét is a hajóséletből merítette. „Mark twain!“ – kiáltotta hátra a hajó orráról, kezében a mélységmérő ólommal, ha a vízállás netán éppen két fonalnyit mutatott (twain = two). A polgárháború után előadói körútra indul Californiába, lapot indít, megfordul a Sandwich-szigeteken. Életének fordulója, hogy csatlakozhatott egy a Szentföldre induló kirándulótársasághoz. Ebből az utazásából született meg első könyve: The Innocents Abroad (1869), amelyet egész sereg más könyv követett. („Roughing It.“ The Life on the Mississippi. A Yankee. Joan of Arc. A Tramp Abroad. More Tramp Abroad stb.) Később is ellátogatott még Európába, majd fölolvasókörutat tett az öt világrészben. Budapesten is járt. Legmaradandóbb munkái mégis a maga gyermekkorát tükröző, mindnyájunk előtt felejthetetlen gyermekkönyvei: Tamás úrfi kalandjai, Huckleberry Finn kalandjai, Koldus és királyfi. Az előbbiek világhírű hőseit viszontlátjuk még egyszer a Tamás úrfi mint detektív és a Tamás úrfi léghajón-ban. A kitünő író nyilván legérdekesebb regénye: önéletírása, halála évében (1910) jelent meg.
A mű fordítója:
RÁKOSI JENŐ. Született 1842 november 12-én Acsádon, Vasmegyében. Szegény sorsu szülei kilenc gyermekről gondoskodtak s így ő maga tanulmányainak elvégzése után nekivág az életnek és mint nevelő, majd mint gazdasági irnok igyekszik boldogulni. Huszonnégyéves korában lépett föl az irodalom terén. Első drámája az V. László volt. 1866-ban „Aesopus“ című színdarabjával egyszerre híressé tette a nevét, úgy hogy báró Kemény Zsigmond meghívta lapjához, a Pesti Naplóhoz. Itt kiderült, hogy nemcsak kitünő író, hanem elsőrangú újságíró és politikus is. Ez idő óta számos drámát, színművet, vígjátékot, bohózatot, operettszöveget, regényt, tömérdek vezércikket, kritikát és egyéb újságcikket írt. 1874-ben megvetette a budapesti Népszínház alapját és évekig volt annak igazgatója. Ezidőtájt alapította a „Budapesti Hirlap“-ot, amivel óriási lendületet ád az újságírásnak. Lapjának ma is főszerkesztője és egyben legszorgalmasabb munkatársa.
A képeket rajzolta:
PÓLYA TIBOR 1886-ban született Szolnokon. Érdekes, hogy tanulmányai során a negyedik gimnáziumban a szabadkézi rajzból megbukott. A budapesti Iparművészeti Iskolában félévig tanult, de alakrajztanára más pályára akarta küldeni. Tizennyolcéves korában a szolnoki művésztelep kiállításán, mint Fényes Adolf tanítványa, tájképeivel és magyar alakjaival nagy sikert ért el. 1905-ben a müncheni akadémián és az ottani szabadiskolában folytatta tanulmányait. Első rajzát a Fliegende Blätter közölte. 1906-ban Párisban, majd Olaszország nagyobb városaiban tanult. Több nagyobb vászna és portréja van, karikaturáit pedig élclapjaink állandóan közlik. Előszeretettel foglalkozik ifjúsági művek illusztrálásával, amire főként kis leánya inspirálja.
(Szerzőjogilag védve 754/1920. sz. a.)
Az Athenaeum irodalmi levelei. Szerkeszti: Polgár Géza.